Marty Gallagher – Primitív őserő

Nagyon vártam ezt a több szempontból is egyedülálló, hiánypótló kötetet. Ennek megfelelően nagy kedvvel láttam hozzá az olvasásához. A célkitűzés grandiózus: átfogóan bemutatni az erőedzés valamennyi fontos aspektusát. Az eredmény egy vaskos kötet, mely magában foglalja a hatékony edzés alapjait, a táplálkozás fontos kérdéseit és az edzés mentális oldalára is kitér. Bár zömében az erőemelésről szól, enciklopédikus jellege miatt más sportágak képviselői is haszonnal forgathatják. A mű fehér holló, hiszen az erősportokról és a mentális tréningről ritkán olvashatunk, különösen magyarul.

 

A kor embere példátlan információdömpinggel szembesül, bármely területen is érdeklődik, a média, az internet számtalan választással áltat, melyek között rengeteg az ellentmondás. Ez messzemenően igaz a testedzés világára is, ahol a kétes tartalmak és a lehető leggyorsabb eredménnyel kecsegtető, profitorientált lehetőségek dzsungelében könnyen elvész a jóhiszemű olvasó. Az emberek ezért jobban bíznak az egyszerűben, a beváltban. Ez indokolja a múlt nagyjaihoz való visszanyúlást, a romantikus visszavágyódást egy egyszerűbb módszer felé. Fedezzük fel a saját testsúlyos edzést, eddzünk úgy, ahogy a spártaiak! Hozzájuk nyúl vissza a Fegyencedzés  és a Meztelen harcos. Táplálkozzunk úgy, ahogy a római katonák! Éljen a Harcosok étrendje… Ez egy sikeres tendencia. Gallagher műve az erőemelés ikonjaihoz fordul segítségért.

A könyv sokszereplős, a szerző mindegyiket jól ismeri, vagy interjút készített velük, vagy edzette őket, esetleg együtt edzett velük. Testközelből mutatja be az erőemelés sokszínű világát. Rajtuk keresztül rajzolja meg a tudatosan primitív sportoló archetípusát.

 

Példaképek

Az erő színpadának tíz klasszisát ismerhetjük meg. Ők a tudatosan primitív őstípus emblematikus képviselői. A példaképek között az általam nagyon tisztelt Paul Anderson is helyet kapott, ő nyitja a hírességek sorát. Két testépítővel is találkozhatunk, Bill Pearl, a „tricepsz király” és a hírhedt emelőgép, Dorian Yates is megjelenik.

 

Bill Pearl

ok1

A hősök arcképcsarnokában Gallagher minden atlétához egy-egy edzéstervet is mellékel. Tanulságos összevetni a bajnokok repertoárját. Nem csupán e bevezető fejezetre, hanem az egész könyvre jellemző, hogy a tudatosan primitív embertípus képviselőiről, az erő világának szereplőiről a szerző nem igazán fest pozitív képet. Szereplői – tisztelet a kivételnek – faragatlan tuskók, lobbanékony melákok, büdös zabagépek, nem ritkán bűnözők: valóban primitívek. Igaz, nagyon erősek. Különös romantika, nem szeretnék hozzájuk hasonlítani.

 

A súlyzós edzés

E fejezet lehetett volna hangsúlyosabb. A szerző bevezet bennünket az alapvető gyakorlatok, technikák rejtelmeibe. Röviden jellemzi az alapgyakorlatokat, és nem csak az erőemelés három fő fogásnemét. Hálás lett volna, ha aguggolás/fekvenyomás/elemelés hármassága megfelelő figyelmet és terjedelmet kap. Megérdemelt volna legalább ötven oldalt, ha már erőemelés. Számos edzésprogramot is olvashatunk, azonban ezek önmagukban nem állják meg a helyüket. Ami még ennél is aggályosabb, hogy a szerző arra ösztönzi a nyájas olvasót, bátran válasszon magának egyet a bajnokok menüjéből. Azt hiszem, nem kell sokáig fejtegetnem, hogy ez mennyire kerülendő.

Itt és a fejezetzáró értekezésekben megismerhetjük az ellenállásos edzés főbb alapfogalmait, megtudhatjuk, mi a progresszív terhelés, mi a periodizáció. Ezek a fogalmak és módszerek minden valamire való atléta repertoárjában fellelhetőek. Kitér arra, hogy miért nem érdemes hosszú órákat edzéssel töltenünk, lelkesen méltatja az edzőpartner szerepét, és hasznos tippekkel lát el arra az esetre, ha elakadnánk a fejlődésben. Kezdőknek nagyon hasznos ez a fejezet, mert bevési az alapfogalmakat és egyben használható gyakorlati tanácsokkal lát el.

 

Mentális tréning

Ez a szakasz igazi kincsnek ígérkezett. Egy sokáig elhanyagolt tényezővel, az edzés mentális oldalával foglalkozik, mégpedig egyedi nézőpontból. A sportpszichológiában nem újdonság a mentális edzés, az élsportolók fegyvertárában rég megtalálható a vizualizáció és az autogén tréning. Azonban a hobbisportolók, átlagemberek között ez mindeddig ismeretlen terepnek számított. Két mestert választ, gyökeresen eltérő megközelítéssel. Egyikük egy ezoterikus tanító, Jiddu Khrisnamurti, a másik pedig nyugati tudós, a kognitív irányzat képviselője, Kogler Aladár.

Khrisnamurti az állandó jelenben létezést keresi, a kizökkenést gondolataink mókuskerekéből. Elmélete olyan, mintha a szellemi szabadságkereső állandósítaná Csíkszentmihályi professzor Flow-ját. Gallagher felfigyelt rá, milyen veszélyes, ha figyelmünket elvonják napi gondjaink, változó tapasztalataink és pillanatnyi benyomásaink. Ez különösen előnytelen, ha éppen néhány mázsával a tarkónkon egyéni csúcsra készülünk.

A pszichés felkészülés kapcsán meditációs és én-vizualizációs technikákkal találkozhatunk, pontos lépésekre bontva. A könyv a két módszer kombinációját javasolja. Szó estik az ideg-izom kapcsolatról és arról is, hogy miért nem baj, ha – mondjuk nyaralás miatt – kihagyunk néhány edzésnapot. A módszerek és trükkök taglalása érdekfeszítő, de ez is csak bevezetőként lehet hasznos számunkra. A fejezetek elolvasásától senki sem lesz guru, de szembesülhetünk általa egy fontos módszerrel, amivel érdemes lehet még foglalkoznunk.

 

Kardioedzés

ok2A fejezet részletesen elemzi a különféle megközelítéseket a kardioedzés terén. Kivesézi az egyenletes intenzitású, intervallumos és hibrid edzéstípusokat, kiemelve azok előnyeit és hátrányait. Felhívja a figyelmünket a pulzusmérő fontosságára és gyakorlati trükkökkel is szolgál a használatára nézvést.

Dr. Leonard Schwarz Heavyhands elgondolását részletesen is elemzi. Ez tulajdonképpen a kézisúlyzóval való gyaloglás egy elfeledett módszere. A kombinált kardioedzés kapcsán számos harcművészeti példával színesíti a palettát. Megismerhetjük a nagy Dorian Yates módszerét is.

 

 

 

Táplálkozási kisokos

A megközelítés itt is kettős. A megfelelő táplálkozást két szaktekintély, megint csak két egymással ellentétes rendszer szintézisén keresztül figyelhetjük meg. A napi többszöri étkezést és szigorú kalóriaszámolást propagáló John Parillo kerül szembe a nálunk is klasszikusnak számító Harcosok étrendje szerzőjével, Ori Hofmeklerrel. Gallagher azt javasolja, hogy e két módszert kombináljuk, periodizáljuk, aktuális céljainknak megfelelően.

A vicces és hasznos dolgok, mint korábban is, megint a fejezetzáró értekezésekben következnek. Megtudhatjuk, mi az edzés utáni „intelligens bomba” jelentősége, és arról is olvashatunk, miért hasznos az éhség és hogyan bánjunk az ízekkel. Elhangzik, hogy mi a helyes megközelítés az ünnepek alatti dőzsöléssel kapcsolatban, és néhány keresetlen gondolatot is találunk a helyi zsírégetés mítoszáról.

Összefoglalva, ez egy olvasmányos, bevezető jellegű mű az erő világáról. Aki mélyfúrásokat vár tőle, az csalódni fog. Átfogó, ezért kezdők és műkedvelők profitálhatnak belőle, ám a vájt fülű közönség inkább csak bosszankodni fog rajta. Sok esszenciálisan fontos alapfogalmat tárgyal, ezért alapvetően hasznos iromány. Aki szereti a könnyen olvasható, sztorikban bővelkedő könyveket, annak tetszeni fog.

 

A teljes, szigorúbb szöveg ITT olvasható.

 

Zsolti,

 

Confidence&Power (Facebook)

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Facebook csoporthoz, hogy mindig értesülhess aktuális írásaink megjelenéséről.

image_print

Ez is érdekelhet

Posted in Általános cikkek, Fitnesz and tagged , , .

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérlek, írd be az alábbit * Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.